Liszt kisokos

Szerencsére a receptekben egyre többféle liszttel találkozhatunk, ami a változatosság miatt nagyon jó, viszont érdemes lehet kicsit jobban megismernünk őket, mert fajtától függően nagyon eltérően viselkedhetnek.

A liszteket több szempont alapján is kategorizálhatjuk, így elsőként talán a legfontosabb azt tisztáznunk, hogy mit is jelentenek pontosan a csomagolásokon található a jelölések.

Első betű a liszt csomagolásán: Gabona fajtája

B – búza

R – rozs

D – durumbúza

G – Graham

TB – tönkölybúza

Második betű a liszt csomagolásán: Szemcseméret

L – liszt – apró szemcséjű finomliszt

FF – kétszer-fogós

FFF – háromszor-fogós (durva szemcseméretű pl. rétesliszt)

D – dara

A betűket követő szám a liszt hamutartalmára (azaz a korpa arányára) utal.

Minél nagyobb ez az érték, annál több korpa található a lisztben:

BL 55 liszt – finomliszt (korpatartalom elenyésző)

BL 80 liszt – kenyérliszt (ebben több a korpa)

BL 200 liszt – teljes kiőrlésű lisztek (ebben sokkal több a korpa)

Ha szeretnénk belevetni magunkat a kenyérsütés fantasztikus világába, mindenképpen érdemes keresnünk a jó minőségű liszteket, mert így az eredmény meggyőzőbb lesz. Ha például BL 80-as liszttel sikerül dolgoznunk, jó esélyünk van a sikerre.

A biztos siker érdekében érdemes alaposabban is megvizsgálnunk az itthon legelterjedtebb lisztfajtákat.

Búzaliszt: mai napig a leggyakrabban használt lisztfajta. Amikor a lisztet csak a magbelsőből készítik, akkor kapjuk a legelterjedtebb, a köznyelvben sokszor “fehérlisztként” hivatkozott alapanyagot. A teljeskiőrlésű búzaliszt tartalmazza a búzaszem külső rétegeit (korpa) és a csírát is, valamint értékes fehérjéket és vitaminokat.

Tönkölybúza liszt: tulajdonságai nagyon értékessé teszik ezt a lisztfajtát.

A benne található szénhidrát nagyon lassan szívódik fel, így a szervezet cukorháztartásának optimalizálása szempontjából kifejezetten ajánlott a fogyasztása. Értékes zsírokat, telítetlen zsírsavakat, zsírban oldódó vitaminokat (A, D, E) és antioxidánsokat tartalmaz. Az emberi szervezet számára igen jól hasznosítható fehérjék találhatók benne, ráadásul hatszor annyi, mint a búzalisztben.

Rozsliszt: a rozs a búza után a legfontosabb gabonafélénk. A rozslisztet (pl. RL 60; RL 90; RL 125; RL 190) jellemzően kenyérsütéshez használják.

Beltartalmi értékei jelentősek, B-vitaminokban igen gazdag, de található benne kalcium, magnézium is. Javítja a fizikai erőnlétet, erősíti az immunrendszert. Sikértartalma alacsony, ezért tömöttebb tésztát eredményezhet. Érdemes más lisztekkel keverni, hogy részesülhessünk pozitív tulajdonságaiból, de az elkészült péksütemény is ízletes legyen.