Így készül a tökéletes élesztős tészta

Szárított vagy friss élesztő?

Mindegy, hogy szárított vagy friss élesztőt használunk, a tészta elkészítéséhez mindkét fajta egyaránt alkalmas. Ha hirtelen kedvünk támadna otthon fonott kalácsot sütni, ám csak szárított élesztőt találunk a kamrában, akkor sem kell aggódnunk, mert a tészta épp olyan jól fog sikerülni, mint a hűtőpultból vásárolt friss élesztővel. Csak a csomagoláson található elkészítési útmutatót kell pontosan követni. Egyébiránt a kenyérsütésnél elengedhetetlen előtészta – a legtöbb esetben – az élesztős tésztáknál nem feltétlenül szükséges. Ha van kedvünk és időnk, persze készíthetünk előtésztát, a sütemény így táplálóbb lesz, tovább eláll, illetve hosszabb ideig friss marad.

A kitartás megtérül!

Ha az élesztős tésztát emberi tulajdonságokkal ruháznánk fel, és egy szóval szeretnénk jellemezni, azt mondanánk: érzékeny. Figyelemre van szüksége, szereti a törődést. De megéri! Egy extra kör a dagasztókarral, vagy egy pár perccel hosszabb „masszázs” a kezünkkel – ezeket mind köszönettel fogja fogadni a tésztánk. Minél több törődést kap, annál szebben fog megkelni. Erről az élesztőben található élesztőgombák gondoskodnak, amelyek tulajdonképpen „megeszik” a liszt keményítőjében található cukrot, majd többek között alkoholt, aromákat és szén-dioxidot állítanak elő belőle. A tészta megkel, térfogata megnő, ez pedig a sült tészta egyenletes, levegős, légies állagáért felel. De vigyázat: a tészta túl is tud kelni. 

Fontos a megfelelő időpont

Amikor a tészta kel, buborékok képződnek benne. Ezek a buborékok azért maradnak a tésztában, mert a keményítő egy része az élesztőgombák hatására még nem alakult át cukorrá. Egyszer aztán elérjük azt a pontot, amikor a keményítő már nem tudja visszatartani a szén-dioxidot, és a tészta összeesik, azaz a buborékok kiszöknek. De ehhez persze sokáig kell keleszteni a tésztát. A legtöbb receptben két kelesztési időt adnak meg, először egy hosszabb, nagyjából 1 órásat, amikor a tészta a kétszeresére nő. Az olyan süteményeknél, ahol a megkelt tésztával még dolgoznunk kell (pl. fonott kalács), ott a sütést megelőzően még egy rövidebb, pár perces kelesztési idővel is számolni kell.

A kelt tészta melegben érzi jól magát

A tésztát lehetőleg meleg helyen kelesszük, hiszen ott érzi magát a legjobban. Ne legyen túl meleg, legfeljebb 40 °C. Télen a legjobb valamilyen kisebb helyiségben keleszteni a fűtőtest mellett, vagy az ágyban, ágytakaró alatt. Ha ezt túl merésznek érezzük, a sütő is jó megoldás lehet. A mosogatóban szintén meg tud kelni. Töltsük fel langyos vízzel, majd a tésztát tállal együtt tegyük bele a vízbe. 

Semmiképpen sem akar megnövekedni a tészta? Van megoldás!

Természetesen előfordulhat, hogy a tészta semmiképpen sem akar megkelni – mint mondtuk, érzékeny lélek. Elképzelhető, hogy nincs elég tápláléka. Egy csipet cukor cselekvésre bírhatja a tésztában az élesztőt, így növekedésnek indulhat. Az is gond lehet, ha túl hidegben kelesztjük, ilyenkor egyszerűen rakjuk melegebb helyre. Figyeljünk azonban arra is, hogy ne melegedjen fel túlságosan a tészta, ekkor sajnos menthetetlenné válik. Ha a tészta túl kemény, megpróbálhatunk némi nedvességet beledolgozni. Kövessük a régi mondást: jó munkához idő kell, akár vizet, akár tejet használunk, a langyos folyadékot lépésről lépésre, lassanként adagoljuk-gyúrjuk a tésztához.

Mi a helyzet a fagyasztással?

Itt már egészen eltérőek a vélemények. Mi nem ajánljuk, mert a tészta minőségének rovására megy. Fagyasztás hatására megnövekszik a tészta folyadéktartalma, azaz a felengedett tészta vizessé válhat, sőt néhány helyen fel is szakadhat. Ha mégis lefagyasztanánk, akkor azt abban a sütőformában tegyük, amelyben később majd sütjük a tésztát. A megformázott tésztát a formával együtt jól csomagoljuk be frissen tartó fóliába vagy fagyasztótasakba, gyorsan fagyasszuk le, így akár 6 hónapig is eláll. Amikor fel szeretnénk használni, vegyük ki a fagyasztóból, tegyük át a hűtőszekrénybe, és hagyjuk ott egy éjszaka alatt kiolvadni. Másnap a szokott módon, meleg helyen hagyjuk megkelni. Ezután a recept leírása szerint süssük készre.

Tradicionális receptek

Az élesztős sütemények és kenyerek gyakran kötődnek ünnepnapokhoz. A keresztény országokban például húsvétra többféle kalácsot sütnek, a sütéssel ér véget a böjti időszak. Amíg a kerek sütemény a Nap erejét, addig a fonott kalács az ember és Isten közötti kapcsolatot szimbolizálja. A tésztához rumba áztatott mazsolát vagy különböző olajos magvakat is szoktak gyúrni.